| Twitter - csiripelj mindhalálig |
Sokféleképpen tudom elképzelni annak kivitelezését, hogy megosszam életem gyenge fordulatait látogatóimmal. Tény és való az is, hogy egy blogban ennek "világgá kürtölése" aprólékosabb munka, és egy kicsit a szívás felé tendál, ha mondjuk egy tanfolyamot kell megosztanom olvasóimmal percről percre. Alap esetben azért felmerül a kérdés - sima blog esetén - hogy ez kit érdekel. Tény és való, hogy nemrégen vagyok twitter felhasználó, de egyre jobban az aggaszt, hogy ha megírom hogy éppen "mit ettem" akkor az kinek lesz jobb, illetve kit fog ez a tény és jelző arra bátorítani, hogy "kövessen". Egyenlőre ugyanis nem igazán értem, hogy a twitter a csiripelésen, és a blogomban és egyéb általam hasznosnak vélt oldal belinkelésén kívül milyen plussz szolgáltatást ad mind nekem, mind azoknak az eltévedt bárányoknak, akik véletlenül engem követnek. Amit ezen rövid időszak alatt a twitterben lecsekkoltam a következőek:
- személytelenebb mint eddig bármi amit használtam az információ megosztásának zászlaja alatt - minden így indult az is igaz
- olvasom azt is, amit más annak címzett, akit én nem követek - olvasok olyan hozzászólást aminek nincs előzménye az én megosztásaim között, lévén én nem követem azt, akinek válaszolt az az általam követett, akit én nem vettem fel, mert nem ismerem
- a 140 karakter mindenre elég - legalábbis számomra
- sokszor olvasok olyat, ami nem érdekel. Ki hogyan kelt és hogyan feküdt le és hasonlók. Életszerű posztok
- sokan használják, aki egyébként más kommunikatív eszközöket figyelmen kívül hagynak, pontosabban használják de inaktívabban
- sokan ebben látják a közvetett látogatószám megjelenését oldalukon...azért a Bounce Rate érdekes lehet ezen felül
- sok okossághoz lehet hozzájutni gyorsan, kényelmesen
- kiváló firefox twitter extension van hozzá, ami kényelmesebbé teszi a beszólásokat TwitterFox
Egyenlőre számomra ez az egész csiripelős történet egy igazi mumus. Látom a hosszabb távú felhasználásának érdemeit, csak nem igazán tudom befogadni.
Ahogy az Oscar című filmben is volt valami hasonló, hogy "tudtam, csak nem sejtettem":)
Powered by !JoomlaComment 3.26
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
|||||||
| < Előző | Következő > |
|---|
|
SEO Blog with Stefan Weinenberger

Sokféleképpen tudom elképzelni annak kivitelezését, hogy megosszam életem gyenge fordulatait látogatóimmal. Tény és való az is, hogy egy blogban ennek "világgá kürtölése" aprólékosabb munka, és egy kicsit a szívás felé tendál, ha mondjuk egy tanfolyamot kell megosztanom olvasóimmal percről percre. Alap esetben azért felmerül a kérdés - sima blog esetén - hogy ez kit érdekel. Tény és való, hogy nemrégen vagyok twitter felhasználó, de egyre jobban az aggaszt, hogy ha megírom hogy éppen "mit ettem" akkor az kinek lesz jobb, illetve kit fog ez a tény és jelző arra bátorítani, hogy "kövessen". Egyenlőre ugyanis nem igazán értem, hogy a twitter a csiripelésen, és a blogomban és egyéb általam hasznosnak vélt oldal belinkelésén kívül milyen plussz szolgáltatást ad mind nekem, mind azoknak az eltévedt bárányoknak, akik véletlenül engem követnek.